2014. december 22., hétfő

Ünnepi háttérkavalkád

Bár már csak pár nap van Karácsonyig, bizonyára vannak, akik úgy érzik, jó lenne virtuálisan is kifejezni ünnepi hangulatukat. Ez a bejegyzés ennek az igénynek a kielégítésében próbál segítséget nyújtani. Összeszedtünk nektek egy egész halom linket különböző bloghátterekkel és sablonokkal foglalkozó oldalakhoz, amikkel ti is karácsonyi köntösbe tudjátok öltöztetni szeretett blogotokat. Szemezgessetek bátran, próbálgassátok a dizájnokat, és ha segítségre lenne szükségetek, írjatok nyugodtan, segítünk a használatukban. :) 


Hópihés kurzor a blogodra:


Hogy az e-mailes teljesítőink se érezzék mellőzve magukat, kerestünk nektek néhány könyves karácsonyi hátteret, amikkel blog nélkül is ünnepi hangulatúvá varázsolhatjátok a számítógépeteket. A képekre kattintva előhívhatjátok a teljes méretet.





2014. december 11., csütörtök

Rick Riordan: A villámtolvaj (Percy Jackson és az Olimposziak 1.) (by Mayya)

Részlet a fülszövegből:


A tizenkét éves Percy Jacksont eltanácsolják az iskolából. Megint.
Ki ne kapná fel a fejét egy ilyen mondatra? Ettől a két rövid, de velős
mondattól ezer és ezer kérdés merül fel az olvasóban már az első pillanatra. Imádom. Figyelemfelkeltő, hatásvadász, izgalmas, humoros. Íme egy idézet, alá Percy Jackson, hogy mindezt alátámasszam:


Adódott egy kisebb balesetem a forradalom egyik ágyújával. Nem is az iskolabuszra céloztam, mégis kicsaptak.”

Nézzük hát, mit lehet tudni arról az emberről, akinek a fejéből Percy és szarkasztikus mondatai kipattantak. ( Igen, akárcsak Zeusz és Athéné esetében. )

Rick Riordan amerikai regényíró, angol és történelem szakos tanár - innen is hatalmas HAPPY BIRTHDAY! neki, ugyanis idén töltötte be 50. életévét június 5-én, - aki 2002-ben megkapta a Mestertanár-díjat. Hát, tőle lehet, hogy én is nagyobb örömmel tanultam volna…
Főleg, ha tanárként is olyan utánozhatatlan humorral dolgozik, mint íróként.

A könyv címe: A villámtolvaj, bár minket most a sorozat cím érdekel jobban: Percy Jackson és az olimposziak.
A Percy Jackson olyan átlagos amerikai/angol név, ami önmagában nem keltené fel az ember figyelmét, bár találgatásra ad okot. Bennem felmerült, hogy a Percy a Percival, a Perseus vagy a Pearce, esetleg Pryce becézése-e? Hála az isteneknek, erre is választ kapunk.
 
Az olimposziak szóval kapcsolatban több mindenre is asszociálhatunk.

1.     Először is ott van az Olümposz, ami Görögország legmagasabb hegysége. A görög mitológia szerint itt, az Olümposz legtetején van az istenek örök lakhelye.
2.    Ott van még az olimpia, mint a sportversenyek királya, aminek születése szintén a hegyhez illetve a görögökhöz köthető. Erről már mindenki hallott, aki legalább 5 éves.
3.  Személyes kötődésem ehhez a szóhoz pedig az, hogy az Olympos üdítő italt, ami mellett sokszor elmentek bevásárlás közben az én kedves – vagy nem is annyira kedves – szülőfalumban gyártják, ez pedig Nyárlőrinc. Na, ennyit rólam, most vissza a könyvhöz.

Ha még mindig nem jöttetek volna rá, honnan a francból is ismerős nektek annyira ez az egész – istenek, hegyek, mitikus lények, mondák és hősök, - elárulom, hogy valahol a 9. osztály elején bele kellett (volna) botoljatok ti is Homérosz valamelyik fantasztikus művébe: az Íliászba, vagy az Odüsszeába. Ármányok, intrikák, amiket az író olyan páratlan stílussal tálal, ami letehetetlenné teszi a könyvet.

Röviden a tartalomról:

Percy Jackson azt hiszi, megőrült, amikor az algebratanárnője egy kirándulás során valami undorító szörnnyé változik át és megtámadja őt, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megöli. Percynek sikerül megmenekülnie, de a kalandok sora csak most kezdődik.
A görög mitológia szereplői, rém és hős alakjai egyik pillanatról a másikra kezdenek megelevenedni Percy szeme előtt. Megküzd a Minótaurusszal, a legjobb barátjának patái nőnek, és Mr. D. a nyári tábor mogorva, szerencsejáték függő igazgatója sem az, aminek látszik. Percynek hirtelen rá kell ébredni, még ő maga sem az, aminek látszik, ennek következményeként pedig, olyan küldetést kap, ami semmiképp sem emberi.
Ne rémüljetek meg! Nem kell előkapni a garázsból az ezer éves, poros tankönyveket, vagy a wikipédián keresgetni. A történetben Rick Riordan olyan bravúrral keveri a mitológiát és a hétköznapi valóságot, hogy fel sem tűnik, itt bizony egy történelem lecke részesei is vagyunk.
Utánozhatatlan párbeszédek, vicces jelenetek, izgalmas fordulatok – kell-e még valami egy tökéletes kikapcsolódást nyújtó könyvhöz? A szereplők élethűek, szerethetők, a helyszínek látványosak, az akció jelenetek alatt tövig rágjátok a körmötöket. Nem kell megijedni, a misztikum itt nem zavaró plusz, hanem a minden oldalon megjelenő újdonságot biztosító tényező.

A könyvből 2010-ben bemutatott fantasy-kalandfilm készült, melynek cím szereplője Logan Lerman, de olyan jól ismert színészekkel is találkozhatunk, mint Pierce Brosnan vagy Uma Thurman.

A folytatást 2013-ban mutatták be, a könyvvel azonos, Szörnyek tengere címmel.
Összességében nálam mindenképp: 5*

Percy újabb mondatával zárnám az olvasónaplómat, mert úgy gondolom, ez a pár sor tökéletes átadja az egész könyv hangulatát:

 „– Zeusz megöl! – tett kedves ígéretet. – Hádész kitépi a lelkedet!
– Mind a kettő vescere bracis meis! – kiáltottam.
Hogy miért pont latinul közöltem, hogy mindkét főgóré olimposzi puszit nyomhat a fenekemre, arról fogalmam sincs.”

2014. december 10., szerda

Shayla Black, Lexi Blake: Rabul ejtett szűz (by MíraRita)

Fülszöveg:

Gavin és fivérei, Slade és Dex beleszeret a férfi új titkárnőjébe, a gyönyörű Hannah Craigbe. Az olajvállalat vezetői tudják, időt kell adniuk a lánynak, hogy jobban megismerhesse őket, mielőtt kiválasztja közülük azt, aki elcsábítja.

Egy veszélyes alak zaklatni kezdi a kisvárosi szépséget, és a testvérek összefognak, hogy megvédjék a lányt - elrejtik egy világtól elzárt helyen. És a fiúk képtelenek elfojtani izzó vágyukat. Míg Slade és Dex szívesen megosztoznának Hannah-n, Gavint tragikus múltja elszakítja a testvéreitől, akik remélik, hogy lány nem csupán viszontszereti őket, de talán a fivérük is visszatalál hozzájuk.

Miután legyőzik a lány kezdeti aggodalmait, a három férfi földöntúli gyönyörökben részesíti Hannah-t, rajongásuk feloldja minden gátlását. Ám a boldogságot rettegés váltja fel, amikor a zaklató a lányra talál.


Nem is tudom hol kezdjem… Talán, hogy nem igazán lepődöm meg ebben a témában semmin, de itt néha rendesen megbotránkoztam. Az, hogy 25 évesen szűz a csaj oké, megesik, de hogy szexi, meg dögös, és ellenállhatatlan, na meg persze négyes nedves álmokat szövöget, és úgy szűz, hát na…
Aztán ott a másik három főszereplőnk, a dögös cégvezető testvérek, akik természetesen mindhárman szerelmesek Hannah-ba, és Hannah is beléjük, hogy hogyan történt nem érdekes, meg amúgy meg sem tudjuk. Lényeg a lényeg, nem azon versengenek, hogy melyiküké lesz Hannah, hanem hogy hogyan fogják meggyőzni, hogy mindhármukkal legyen együtt. Ketten, Dex és Slade simán osztoznának, az a legnagyobb bajuk, hogy Gavint a legidősebb és egyben lelki beteg bátyjukat hogy győzzék meg, hogy ő is akarja a kis négyesüket.
És láss csodát jön egy elmebeteg zaklató, ami tök jó alkalom arra, hogy csapot papot hátrahagyva Hannah-val az Isten háta mögé szökjenek. Na persze útközben már elkezdik fűzni, és persze mikor odaérnek a birtokra rögtön partiba is vágja Dex és Slade, de Hannah-nak ez nem elég, neki kell Gavin is. Itt aztán van minden, amit be lehet tömni, azt betömik, ez kő kemény pornó. Történet gyakorlatilag ennyi, na meg ugye a kis krimi szál, a zaklató, aki kilesi Hannah-t, üzeneteket küld neki, fotókat stb. Mikor végül elkapják a tettest, Gavin is belátja, hogy jajj de jó lesz ez a négyes felállás, így már hárman vágják partiba a kis ártatlan Hannah-t, sőt, összeköltöznek, és boldogan élnek így négyen, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne.

Nem is tudom mit mondjak, végül is nem volt ez olyan rossz, de baromi bosszantó volt, hogy gyakorlatilag nem történt semmi, de a szex az olyan szinten volt mocskos, hogy néha megálltam, hogy észhez térjek, mert rendesen megbotránkoztam.  

Christina Lauren: Gyönyörű rohadék (by MíraRita)

Fülszöveg:

Egy ambiciózus gyakornok. Egy perfekcionista igazgató. És rengeteg indulat. Ismerje meg a történetet, amelynek blog előzményét több mint kétmillióan olvasták el online! 
Chloe Mills esze borotvaéles, mindent belead a munkájába, és éppen most szerzi az MBA-diplomáját. Egyetlen problémája van csak: a főnöke, Bennett Ryan, aki szigorú, korlátolt, tapintatlan – és teljes mértékben ellenállhatatlan. A Gyönyörű Rohadék. 

Bennett Franciaországból tért haza Chicagóba, hogy fontos szerepet vállaljon a családi médiavállalkozásban. Nem gondolta volna, hogy az az asszisztens, aki oly sokat segített neki innen, Chicagóból, míg ő külföldön volt, egy káprázatos, ártatlanul provokatív – és végtelenül dühítő – lény, akit mostantól mindennap látnia kell. A pletykák ellenére Bennett sohasem csípett fel nőket a munkahelyén. De Chloe annyira csábító, hogy már hajlandó érte kijátszani – vagy akár nyíltan felrúgni – a szabályokat, csak hogy megkaphassa őt. Az irodaépület bármely zugában. 
Mikor az egymás iránti étvágyuk eléri a kritikus pontot, Bennettnek és Chloének dönteniük kell, milyen áldozatot hajlandók hozni, milyen nyereségért.

Nem győzöm hangsúlyozni, mennyire szeretem a váltott szemszögű könyveket, hát nagyon megörültem, mikor elkezdtem olvasni a Gyönyörű rohadékot, mert ismét egy olyan könyv, amiben mindkét főszereplő szemszögéből megismerjük a történetet, ezáltal mindkét szereplő életébe, érzéseibe betekintést nyerünk.

 Egyszerűen imádtam, egy nap alatt kiolvastam, mert nem bírtam letenni. 
Szerettem a stílusát, ahogy civódtak, a szarkasztikus megjegyzéseiket, a vitáikat, és őket magukat, Chloe-t és Bennett-et.

Kissé sablonosnak tűnt, hiszen főnök, és beosztott kapcsolatát taglalja, ami nem kicsit viharos. Bennett bunkó, rideg és távolságtartó, ugyanakkor gyönyörű. Aztán kibújik a szög a zsákból és kiderül, azért tartja a három lépés távolságot meg érdeklődik Chloe iránt, na persze Chloe sem közömbös, azon túl, hogy baromira utálja, odáig meg vissza van Bennett-ért. 
Hatalmas szexuális feszültség van köztük, ugyanakkor mindenen összevesznek. Imádtam ezeket a vitákat köztük, meg a sok félreértést.

Mint már említettem mindkét szereplőt megismerjük hála a váltott szemszögnek. 
Bennett-et nagyon bírtam. Egy mocskos szájú rohadék, olyan szöveggel, hogy néha nem értették mit vihogok magamban :
"Hát, kergessen meg egy nagy faszú törpe, ha nem ez a nő a legcsábítóbb ribanc a világon!"

Chloe nem egy naiv kis csaj, hála égnek, igazi céltudatos, akaratos nő:
"– Ha el akarsz jutni a csúcsra, alulról kell kezdened! Válj olyan emberré, aki nélkül a főnököd nem tud meglenni! Légy a jobb keze! Ismerd meg a világát, és majd kapva kap utánad, amint megszerezted a diplomát! 
Pótolhatatlan lettem. És valóban én lettem a jobb keze. De olyan jobb kéz, amely legtöbbször behúzott volna neki egy jó nagyot a nyomorult képébe."


Mikor már mindketten odáig vannak egymásért, Chloe inkább felmond, és átmegy egy másik helyre gyakornokoskodni, csak hogy védje magát, és persze távol tudjon maradni Bennett-től. Persze Bennett nem hagyja annyiban, és végül Happy End-del zárul a sztori. 

2014. december 7., vasárnap

Blogangyalka

Kedves molyok!

Régóta gondolkoztunk már egy olyan kezdeményezésen, ami kicsit közelebb hozhatja egymáshoz a párbajozókat, és még jól is járnak vele a résztvevők. Végül mostanra körvonalazódott, hogyan is lehetne ezt hatékonyan megvalósítani, így hosszas tanakodás után megszületett a Blogangyalka.


A Blogangyalka, bár stílusosan épp karácsonyhoz közeledünk, nem csak az ünnepekre korlátozódik. Ez egy az egész párbajon átívelő akció, aminek a felépítése némileg hasonlít a karácsonyi ajándékozáséhoz, csak itt nem kell pénzt költeni, nem kell törni a fejünket azon, mit is szeretne a másik, helyette két dolgunk dolgunk van: olvasni és hozzászólni. Nézzük részletesen a játék menetét:

  1. Jelentkezel a Blogangyalkára az annak szentelt fórumtémában.
  2. Minden hónap 14-én zárul az adott jelentkezési kör, 15-én pedig megtudod, melyik résztvevő angyalkája lettél az elkövetkező 1 hónapra.
  3. Rendszeresen látogatod a kapott molytársad blogját, és következő hónap 14-ig minden könyves bejegyzését elolvasod és legalább a párbajosakat kommenteled is.
  4. A következő hónap 14-ig leadod a szavazatodat a Blogangyalka fórumtémájában a kedvenc bejegyzésedre az olvasottad havi adagjából.
  5. Mindenki, aki egyszer jelentkezett a Blogangyalkára, automatikusan bekerül a következő havi körbe is mindaddig, amíg a fórumon nem jelzi a kilépési szándékát a játékból.
A kezdeményezésben az e-mailes jelentkezők is részt vehetnek, ám vegyétek figyelembe, hogy amennyiben párbajkönyvön kívül másról is szeretnétek írni, azt a párbajblogon nem áll módunkban megosztani, tehát ha ilyesmin gondolkoznátok, érdemes megpróbálkozni egy saját blog indításával. Természetesen, ha úgy gondoljátok, lesz olyan hónap, amikor több párbajos bejegyzést is beküldtök, szívesen látunk titeket is az adott körben.

Az első, bemelegítő kör már most, decemberben indul, erre december 14-ig van lehetőségetek jelentkezni a fórumon.

Reméljük, tetszeni fog nektek a játék, és sok kellemes és hasznos kommentet kaptok majd az angyalkátoktól!

Lanatie, Kerol &WildWorld

2014. december 4., csütörtök

Dmitrij Bikov: ZsD, avagy kie Oroszorszag? (by bighairman)

Az orosz irodalmat nagyon szeretem. A klasszikusokbol csak a nagyon kotelezoeket olvastam el, rajongasom az ezen kivul elolvasott orosz szerzok muveinek koszonheto. V. Pelevin, V. Szorokin, V. Vojnovics, J. Zamjatyin, a Sztrugackij fiverek es meg sok mas korabban szovjetnek vagy mar orosznak nevezett iro konyven ragtam mar at magam.

Ugy gondolom hogy legkor, atmoszfera teremtesben verhetetlenek, keves parjuk akad. Nagyon kepletes es konnyen beleelheto helyzeteket tudnak szereploiknek kivalasztani...

Dmitrij Bikov komyve is tovabbviszi ezt a hagyomanyt. A hosszu konyveknel en altalaban a muvek elejet nagyon szeretem, a kozepe utan kicsit leul a kedvem, aztan amikor mar csak 50-100 oldal van hatra akkor elszontyolodok, hogy de kar, ugy olvasnam meg tovabb.

Kulonos egy Oroszorszagban jarunk. Haboru dul, a varegok es a kazarok igyekeznek egymast legyurni. Emellett a szinen vannak meg a ZsD-k, akik tobbszor azonossa valnak a kazarokkal, de igazabol a ZsD-k mindenhol es mindenben ott vannak. A ZsD a vasut, amit megeszel, amit szeretsz, amit utalsz, ami ellen es amiert kuzdesz. Egy kicsit mindegyik, de igazabol egyik sem.

Olyan Oroszorszag ez, ahol a torzsokos lakossag legendai, regei a vilag mozgatorugoja, de neha-neha a valosag is szerephez jut es folyamatosan ott lapul a megvalaszolt megis megvalaszolatlan kerdes: kie is Oroszorszag?

A tortenet tobb szalon fut, mindegyik szalon egy par - akik akar ellentetes oldalon is allhatnak -, eletebe nyeruk betekintest, akik mind egy bizonyos pont fele haladnak mas-mas indittatasbol. Nagyon sok a leiro, elmelkedo, filozofalo resz, igyekezve megvalaszolni a kerdest. Kifejezetten elvezetes volt olvasni, hogy egy ilyen egyszerunek tuno kerdest bizony nem is olyan egyszeru megvalaszolni. A karakterek elete nehol keresztezi egymast es nem meglepo modon ugy bonyolodnak a szalak ahogy en legalabbis nem vartam volna.

Szerintem ez egy fantasztikus konyv, egy percig nem vagyok meglepodve hogy Oroszorszagban hatalmas vitakat gerjesztett, hiszen parodia, szatira, kimeletlen tarsadalomkritika, lelki korkep es mellesleg meg valahol az igazsag is ott lapul a sorok kozott, mikent az a regeknel szokas. A szerzo elott emelem kalapom, latszik, hogy eveken at keszult a mu.

Ha szeretnetek betekintest nyerni az orosz neplelekbe, akkor innen informalodjatok. Persze nem art ha egy kicsit ismeritek az orszag XX. es XXI. szazadi tortenetet, illetve nem riadtok vissza 742 oldaltol.

John Ajvide Lindqvist : Hívj be! (by MiraRita)

John Ajvide Lindqvist: Hívj be! (Engedj be!)Kezdetben senki nem veszi észre, hogy a felfoghatatlan megjelent Blackebergben.

1981 késő ősze van, a peremvárosban a szokott módon zajlik az élet. De amikor a közelben egy tizenéves fiú lecsapolt vérű holttestére bukkannak, rituális gyilkosságról kezdenek suttogni.
Senki sem sejti, mi történik valójában. A tizenkét éves Oskar képzeletét megragadja a gyilkosság, de még jobban foglalkoztatja az új lakó. A szomszédba egy lány költözött. Összebarátkoznak. Egyre szorosabbá válik a kapcsolatuk. De a lányban van valami furcsa. Valami nagyon szokatlan. És csak éjszaka lehet találkozni vele.
Az Engedj be! egyedülálló mű: nyomorúságos svéd külvárosban játszódó rémregény. Gyerekek számára szigorúan tiltott olvasmány szerelemről, kitaszítottságról, bosszúról és vámpírokról. John Ajvide Lindqvist maga is Blackebergben nőtt fel, később bűvészként, színpadi humoristaként és forgatókönyvíróként tevékenykedett. Az Engedj be! az első könyve.

Vélemény:

Szerettem ezt a könyvet, DE az író vagy kattant, vagy mély depresszióval küzd, mert itt aztán semmi pozitívum, semmi rózsaszín köd, semmi, csak a nyomorúság, a magány. Iszonyatosan komor, nyomasztó a hangulata. Szemrebbenés nélkül vágja a kedves olvasó arcába, hogy az élet szar, ami jó, az is csak annak tűnik, és amúgy is elmúlik. 
Van itt minden, ami bűn, ami rossz: prostitúció, pedofília, alkoholizmus, nemi erőszak, droghasználat.

Több szemszögből írja le a történetet (még egy mókus szemével is láthatunk egy kicsit), így a mellékszereplők életébe is betekintést nyerünk, így lesz filmszerű, és talán még nyomasztóbb is.

Az egyetlen szál ami egy kis reménnyel tölthet el minket, az Eli és Oscar kapcsolata, a tiszta, feltétel nélküli szeretet, és elfogadás. 

Oskar átlagos gyerek, leszámítva, hogy minden reggel szorongva indul az iskolába, mert a társai verik, megalázzák, és jön Eli, akiben végre megbízhat, aki ráveszi, hogy álljon ki magáért, hogy igenis üssön vissza, és ne hagyja magát. Olyannyira megkedveli Eli-t, hogy azt is képes elfogadni, hogy igazából vámpír. 

Itt nincs semmilyen fantasy magyarázata a vámpírizmusnak, nincs semmi misztikum, vért kell innia, hogy életben maradjon és ennyi. Ebben segített neki Hakan, a pedofil öregember, akit valami perverz vonzalom fűz Eli-hez, meg általában a kisfiúkhoz. Hakan szerez neki vért, ami balul sül el, így rögtön kikiáltják rituális gyilkosnak. Aztán mikor elkapják, megcsonkítja magát, hogy ne ismerjék fel, ezzel is védve Eli-t. 

Nincs különösebb vérengzés, mint amit egy vámpírregénytől várna az ember. Van néhány véresebb rész, de alapjában véve ez a legkevésbé kiborító része a könyvnek. Ami keményebb vérengzés, az az amúgy már halott Hakan lemészárlása, és a vége, mikor Eli megmenti Oscart. Szóval a 18-as karikát nem emiatt a rész miatt kapta. Egyértelműen a lélekgyilkos, komor, elkeserítő hangvétel miatt. Nem való mindenkinek, aki egy átlagos vámpírregényre vágyik, meg rózsaszín ködre, az inkább tegye vissza a polcra, mert ez nem az. 

Összességében szerettem, visszagondolva, megemésztve, nagy kedvencem lett.

2014. december 2., kedd

Julie James: Az a gyanúm, szerelem (by MiraRita)

Fülszöveg:

A nő nyugalomra vágyik.
Egy milliárdos lányaként és a város legjobb borkereskedőjeként Jordan Rhodes állandó résztvevője az exkluzív chicagói partiknak. Ám a sors megáldotta egy felettébb zűrös ikertestvérrel is, aki miatt kénytelen segíteni az FBI-nak leleplezni a maffiának pénzt mosó közismert étteremtulajdonost. Ennek érdekében olyan kísérővel kell elmenni egy adománygyűjtő rendezvényre, akit a háta közepére sem kíván.
A férfi teljesen másra gondol.
Nick McCallnak, Chicago legjobb beépített ügynökének egyszerű a filozófiája: soha ne keveredj személyes kapcsolatba, különösen azzal ne, akivel együtt dolgozol! Csak az a baj, hogy Jordan Rhodes okos, gyönyörű és izgalmas is. Ők ketten minél hamarabb szeretnék megoldani azt a megbízatást, amely Jordan testvérének szabadulást, Nicknek pedig dicsőséget hozhat. Már csak azért is sietnének, mert öt percet sem bírnak ki parázs szópárbaj nélkül.
Ám ami egyszerű megbízatásnak indul, az hirtelen kezd valami nagyon más lenni...


Véleményem:

Eléggé döcögősen indult az eleje, az első kb. 30 oldalon nehezen rágtam át magam, aztán végre megtört a jég, és beleszerettem a könyvbe, na meg a szereplőkbe. Az írónő igazán részletesen, és valóságosnak festi le őket. A történet humoros, és izgalmas, a párbeszédek szarkasztikusak, a romantika pedig nem egy nyálas rózsaszín felhőbe burkolt vattacukor. Főhőseink hadakoznak az érzéseikkel, mert mindkettejüknek ellenszenves a másik, aztán már nem tehetnek mást, mint megadják magukat az egymás iránt érzett vonzalomnak.



A főszereplők:


Jordan Rhodes, aki egy milliárdos örökös, ám mivel az apjának sem csak úgy hullt az ölébe a vagyona, így hagyta, hogy a saját erejükből szerezze meg a pénzt, amiből eltarthatja magát. Nem is akármivel foglalkozik, ő Chicago legjobb borkereskedője. Igazán ért a munkájához, a vendégei szeretik, sosem okoz csalódást, mindig tökéletesen tudja, milyen borral kápráztassa el őket. Az egyetlen bibi a testvérével van, aki hatalmas felfordulást kavar, mikor leállítja a Twitter-t, amit Jordan nem győz hangsúlyozni minden alkalommal, amikor terroristaként emlegetik az öccsét. Jordan szörnyen aggódik Kyle miatt, mert nem rózsás a kapcsolata a többi rabbal. Így mikor besétál két FBI ügynök és felajánlják, hogy az együttműködéséért cserébe szabadon engedik Kyle-t, kapva kap az alkalmon, és szinte hezitálás nélkül egyezik bele. 

Itt jön a képbe a másik főszereplőnk Nick McCall, aki kifejezetten ellenszenves Jordan számára, ugyanakkor felettébb vonzónak is tartja. Amikor Jordan „partnere” lebetegszik, kénytelen Nick átvenni a szerepét. A karaktereik szerint meg kell játszaniuk, hogy randiznak, majd Jordan-nek el kell terelnie a célszemély figyelmét, míg Nick poloskákat tesz az irodájába. Csakhogy a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy gondolták, így a bonyodalomnak köszönhetően kénytelenek a vártnál tovább játszani, hogy randiznak, ami aztán valódi érzelmekké csap át, és mivel muszáj együtt lenniük, Nick nem tud csak úgy lelépni, végül beleszeret Jorden-be. Persze Jordan is Nick-be, így végül Nick még a beépített megbízásokat is lemondja egy időre, jó időre…