Az olvasási válságról

Így a Párbaj félidejéhez közeledve, arra gondoltunk, előveszünk egy témát, ami előbb-utóbb elér minden könyvmolyt: az olvasási válságot. Reméljük, ti nem ebben szenvedtek, és pusztán csak azért csörgedeznek mostanában lassabban a naplók, mert annyi jót olvasnátok, hogy nehezen szorítjátok be a párbajos könyveket.

Szóval ezeket a kérdéseket tettük fel magunknak: Nálam mikor alakul ki olvasási válság? Mit teszek ellene?

Lanatie

Hmm… Azt hiszem, főleg három helyzetben.

Első, ha épp befejeztem egy jó könyvet, és annyira a hatása alatt vagyok, hogy egyszerűen képtelen vagyok belekezdeni másba. Ilyenkor rendszerint nem teszek ellene semmit, megvárom, míg szépen elmúlik ez az érzés, valószínűleg nem fog tovább tartani néhány napnál.

Második, amikor sorozatot olvasok, és befejezem az épp aktuálisan utoljára kiadott részt, ami még nem a sorozat vége. Ilyenkor szenvedek egy sort azon, hogy mikor adják ki, kiadják-e egyáltalán, és nem nyugszom, míg erről valamiféle információhoz nem jutok. Ha az információ szerint belátható időn belül kiadják a következő részt, akkor örülök és nekiállok mindenféle fanartokat keresni a sorozatról, amiben kiélhetem a hiányát. Ha jól kikutakodtam magam, megnyugodva tudok másik könyvhöz nyúlni. Ugyanakkor, ha az információ szerint a sorozat maradékát nem tervezik kiadni vagy bizonytalan a kiadása, aktívan szitkozódom, majd mérlegelem az angolul olvasás lehetőségét. Még nem volt rá példa, hogy így folytattam volna sorozatot, de a lehetőségét mindig meghagyom magamnak. Ilyen például a Harcosok Törzse sorozat, aminek három része jelent meg magyarul a hatból, és azóta is készülök, hogy angolul elolvassam a maradékot, de valahogy mindig máshoz nyúlok helyette.

Harmadik eshetőség, amikor az olvasási válságot nem egy könyv váltja ki, hanem a környezetem. Amikor a munkahelyemen vagy a magánéletemben nagyobb stressz ér vagy komolyabb problémákat kell megoldanom, nagyrészt semmi szórakozáshoz nincs kedvem, nem csak az olvasáshoz. Persze ez nem túl jó, hiszen ilyenkor pont a kikapcsolódásra kéne koncentrálni, hogy ne stresszeljem túl magam, mégis ilyenkor nagyon nehéz nem a problémákra koncentrálni. Ebben a verzióban tart a legtovább az olvasási válságom, mert ilyenkor először az „agyatlanabb” szórakozási formákhoz próbálok visszatérni – mint a filmezés vagy számítógépes játékok -, hogy eltereljék a figyelmemet. Olvasás közben sokkal könnyebben elkalandozok, és utálom, amikor egy-egy mondatot többször kell elolvasnom, mert máshol járt az eszem, szóval félreteszem addig, míg úgy nem ítélem, hogy most már félre tudom tenni az egyéb gondjaimat és tudok rá figyelni. Van, hogy ez hónapokig is eltart, de tapasztalatom alapján jobb nem erőltetni.

Kerol

Nálam elég ritkán alakul ki kifejezett olvasási válság, talán két helyzetet tudnék felidézni.

Az egyik, amit én nem is annyira válságnak, inkább „mit olvassak?” szindrómának neveznék, amikor befejeztem egy könyvet, és a polcon ott sorakozik több olyan kötet, amit nagyon szeretnék elolvasni. Ilyenkor nagyon nehéz eldönteni, hogy melyiket is kezdjem el. Általában az előző könyvélmény alapján szoktam választani. Ha például éppen egy fantasy regényt fejeztem be, de annyira nem tetszett, akkor tuti, hogy valami teljesen eltérő műfajt választok következő olvasmánynak. A probléma akkor van, ha nagyon tetszett a könyv, de abban a témában és/vagy műfajban már minden itthon lévőt elolvastam. Olyankor vagy elballagok a könyvtárba és választok valamit, vagy előkapok egy – még el nem olvasott – újságot, és az némileg felülírja az olvasmányélményt.

A másik helyzet, amikor befejeztem egy könyvet, de valamiért (például, mert még nem írtam belőle párbajnaplót) nem szeretnék belefogni semmilyen új vagy nagyobb lélegzetvételű könyvbe. Ilyenkor általában mesekönyveket, szakkönyveket vagy olyan regényeket olvasok, amiket már többször is elolvastam, és nem feltétlenül a sztoriért, hanem a hangulatáért vagy magáért az olvasás élményéért szerettem. Végső esetben ilyenkor is befigyelnek az újságok.

Van még egy harmadik eset is, amikor maga az aktuális olvasmány olyan kínszenvedés, hogy nincs kedvem olvasni. Mivel azonban elkezdett könyvet utálok abbahagyni (bár volt már rá példa), így inkább kínlódok vele hetekig, de befejezem. Ilyenkor – bár nem szeretek párhuzamosan több könyvet olvasni – elő szoktam venni a fent említett mesekönyv/szakkönyv/régen olvasott könyv triót.

WildWorld

Nekem leggyakrabban két okból van olvasói válságom. Az egyik az, hogy ha nagyon összejönnek a dolgok az iskolában és/vagy a magánéletben és ezért nem nagyon jut időm semmire, nem hogy olvasni. Ez a ritkább, általában képes vagyok akkor is olvasni, amikor nagyon nem azt kéne tennem.. A gyakoribb eset az, ha azért van válságom, mert egy könyvbe nagyon beletört a bicskám, esetleg egymás után több rossz vagy középszerű könyvet sikerült kifognom. Ha egy hétnél hosszabb ideig nem sikerül kiolvasnom egy regényt sem, akkor frusztrált leszek, és ez a frusztrációm az idő előrehaladtával egyre jobban fokozódik.

A legtöbb ember, akinek hallottam a véleményét a témáról, azt szokta mondani, hogy ha pillanatnyilag nem élvezed az olvasást, akkor csinálj valami mást, ne erőltesd. Na engem nem ilyen fából faragtak, én minél inkább válságban vagyok, annál jobban erőltetem. Nekem általában segíteni szokott az, hogy ha félreteszem azt a könyvet, ami éppen nem csúszik, helyette pedig valami gyökeresen mást olvasok. Ez általában valami olvasmányos YA szokott lenni, mert azokkal gyorsan lehet végezni, az pedig sikerélményt ad a nehezebb regényekhez. Ha csak kicsit nem tetszik a könyv, akkor az is elég lehet, hogy ha kilátásba helyezem, hogy utána mit fogok olvasni, mintegy motivációnövelésként, hogy miért érdemes igyekeznem a könyv befejezésével. Regényt nem hagyok félbe, de előfordul, hogy több hónapig vagy évig is pihentetem, ha nagyon nem megy, ezután pedig onnan folytatom, ahol abbahagytam. Hosszú távon szeretem váltogatni a műfajokat olvasáskor, így ritkábban kapok csömört valamitől. Gyakran van ilyenkor az is, hogy valami jól bevált szerzőtől választok könyvet, akiben nem szoktam csalódni, az is tud általában annyi lendületet adni, hogy kimásszak a válságból.

Veletek mi a helyzet? Szívesen olvasunk a tapasztalataitokról hozzászólásban vagy a fórumon.