Szóval ezeket a kérdéseket tettük fel magunknak: Nálam mikor alakul ki olvasási válság? Mit teszek ellene?
Lanatie
Hmm… Azt hiszem, főleg három helyzetben.
Első, ha épp befejeztem egy jó könyvet, és annyira a hatása
alatt vagyok, hogy egyszerűen képtelen vagyok belekezdeni másba. Ilyenkor
rendszerint nem teszek ellene semmit, megvárom, míg szépen elmúlik ez az érzés,
valószínűleg nem fog tovább tartani néhány napnál.
Második, amikor sorozatot olvasok, és befejezem az épp
aktuálisan utoljára kiadott részt, ami még nem a sorozat vége. Ilyenkor
szenvedek egy sort azon, hogy mikor adják ki, kiadják-e egyáltalán, és nem
nyugszom, míg erről valamiféle információhoz nem jutok. Ha az információ
szerint belátható időn belül kiadják a következő részt, akkor örülök és
nekiállok mindenféle fanartokat keresni a sorozatról, amiben kiélhetem a
hiányát. Ha jól kikutakodtam magam, megnyugodva tudok másik könyvhöz nyúlni.
Ugyanakkor, ha az információ szerint a sorozat maradékát nem tervezik kiadni
vagy bizonytalan a kiadása, aktívan szitkozódom, majd mérlegelem az angolul
olvasás lehetőségét. Még nem volt rá példa, hogy így folytattam volna
sorozatot, de a lehetőségét mindig meghagyom magamnak. Ilyen például a Harcosok
Törzse sorozat, aminek három része jelent meg magyarul a hatból, és azóta is
készülök, hogy angolul elolvassam a maradékot, de valahogy mindig máshoz nyúlok
helyette.
Harmadik eshetőség, amikor az olvasási válságot nem egy
könyv váltja ki, hanem a környezetem. Amikor a munkahelyemen vagy a
magánéletemben nagyobb stressz ér vagy komolyabb problémákat kell megoldanom,
nagyrészt semmi szórakozáshoz nincs kedvem, nem csak az olvasáshoz. Persze ez
nem túl jó, hiszen ilyenkor pont a kikapcsolódásra kéne koncentrálni, hogy ne
stresszeljem túl magam, mégis ilyenkor nagyon nehéz nem a problémákra
koncentrálni. Ebben a verzióban tart a legtovább az olvasási válságom, mert ilyenkor
először az „agyatlanabb” szórakozási formákhoz próbálok visszatérni – mint a
filmezés vagy számítógépes játékok -, hogy eltereljék a figyelmemet. Olvasás
közben sokkal könnyebben elkalandozok, és utálom, amikor egy-egy mondatot
többször kell elolvasnom, mert máshol járt az eszem, szóval félreteszem addig,
míg úgy nem ítélem, hogy most már félre tudom tenni az egyéb gondjaimat és
tudok rá figyelni. Van, hogy ez hónapokig is eltart, de tapasztalatom alapján
jobb nem erőltetni.
Kerol
Nálam elég ritkán alakul ki kifejezett olvasási válság,
talán két helyzetet tudnék felidézni.
Az egyik, amit én nem is annyira válságnak, inkább „mit
olvassak?” szindrómának neveznék, amikor befejeztem egy könyvet, és a polcon
ott sorakozik több olyan kötet, amit nagyon szeretnék elolvasni. Ilyenkor
nagyon nehéz eldönteni, hogy melyiket is kezdjem el. Általában az előző
könyvélmény alapján szoktam választani. Ha például éppen egy fantasy regényt
fejeztem be, de annyira nem tetszett, akkor tuti, hogy valami teljesen eltérő
műfajt választok következő olvasmánynak. A probléma akkor van, ha nagyon tetszett
a könyv, de abban a témában és/vagy műfajban már minden itthon lévőt
elolvastam. Olyankor vagy elballagok a könyvtárba és választok valamit, vagy
előkapok egy – még el nem olvasott – újságot, és az némileg felülírja az
olvasmányélményt.
A másik helyzet, amikor befejeztem egy könyvet, de valamiért
(például, mert még nem írtam belőle párbajnaplót) nem szeretnék belefogni
semmilyen új vagy nagyobb lélegzetvételű könyvbe. Ilyenkor általában
mesekönyveket, szakkönyveket vagy olyan regényeket olvasok, amiket már többször
is elolvastam, és nem feltétlenül a sztoriért, hanem a hangulatáért vagy
magáért az olvasás élményéért szerettem. Végső esetben ilyenkor is befigyelnek
az újságok.
Van még egy harmadik eset is, amikor maga az aktuális
olvasmány olyan kínszenvedés, hogy nincs kedvem olvasni. Mivel azonban
elkezdett könyvet utálok abbahagyni (bár volt már rá példa), így inkább
kínlódok vele hetekig, de befejezem. Ilyenkor – bár nem szeretek párhuzamosan
több könyvet olvasni – elő szoktam venni a fent említett mesekönyv/szakkönyv/régen
olvasott könyv triót.
WildWorld
Nekem leggyakrabban két okból van olvasói válságom. Az egyik
az, hogy ha nagyon összejönnek a dolgok az iskolában és/vagy a magánéletben és
ezért nem nagyon jut időm semmire, nem hogy olvasni. Ez a ritkább, általában
képes vagyok akkor is olvasni, amikor nagyon nem azt kéne tennem.. A gyakoribb
eset az, ha azért van válságom, mert egy könyvbe nagyon beletört a bicskám,
esetleg egymás után több rossz vagy középszerű könyvet sikerült kifognom. Ha
egy hétnél hosszabb ideig nem sikerül kiolvasnom egy regényt sem, akkor
frusztrált leszek, és ez a frusztrációm az idő előrehaladtával egyre jobban
fokozódik.
A legtöbb ember, akinek hallottam a véleményét a témáról,
azt szokta mondani, hogy ha pillanatnyilag nem élvezed az olvasást, akkor
csinálj valami mást, ne erőltesd. Na engem nem ilyen fából faragtak, én minél
inkább válságban vagyok, annál jobban erőltetem. Nekem általában segíteni
szokott az, hogy ha félreteszem azt a könyvet, ami éppen nem csúszik, helyette
pedig valami gyökeresen mást olvasok. Ez általában valami olvasmányos YA
szokott lenni, mert azokkal gyorsan lehet végezni, az pedig sikerélményt ad a
nehezebb regényekhez. Ha csak kicsit nem tetszik a könyv, akkor az is elég
lehet, hogy ha kilátásba helyezem, hogy utána mit fogok olvasni, mintegy motivációnövelésként,
hogy miért érdemes igyekeznem a könyv befejezésével. Regényt nem hagyok félbe,
de előfordul, hogy több hónapig vagy évig is pihentetem, ha nagyon nem megy,
ezután pedig onnan folytatom, ahol abbahagytam. Hosszú távon szeretem váltogatni
a műfajokat olvasáskor, így ritkábban kapok csömört valamitől. Gyakran van ilyenkor
az is, hogy valami jól bevált szerzőtől választok könyvet, akiben nem szoktam
csalódni, az is tud általában annyi lendületet adni, hogy kimásszak a válságból.
Veletek mi a helyzet? Szívesen olvasunk a tapasztalataitokról hozzászólásban vagy a fórumon.
Veletek mi a helyzet? Szívesen olvasunk a tapasztalataitokról hozzászólásban vagy a fórumon.
